2014. január 30., csütörtök

Apró változások


Az elmúlt napokban nem igen volt idöm,egyéb elfoglaltságok miatt,de azért alakítgattam,csinálgattam ezt-azt,ahogy lehetöségem volt rá.
Többek között beszerzésre kerültek a vágott deszka lapok,így némi csiszolás,festés után végre a helyükre kerültek az angyalkák,úgyhogy mutatom öket,ahogy ígértem.


Közben a férjemnek is elkészült a már korábban mutatott könyvjelzök egy "romantikailag" visszafogottabb,férfiasabb változata.Legalábbis megtettem minden tölem telhetöt. :)
Igazán személyre szabott,mert amellett,hogy sikerült a neve kezdöbetüjével charm-ot találnom,rátettem jelképesen a kis szívem és hozzá a kulcsot. :) <3 Íme:

Nagy erökkel készül az én kis dolgozósarkom is.Többek között ez foglal le mostanság.Egyelöre nem tudom megmutatni,mert még nincs meg a kerek egész,csak részleteiben alakulgat,és minden képlékeny,de itt egy aprócska ízelítö a hangulatából:

És végezetül a hét egyik nagy öröme,hogy elkészült,és megérkezett az én kis bélyegzöm,az általam tervezett és rajzolt logóval.

Ez kerül majd minden saját készítésü kis alkotásomra,címke formájában,mint a névjegyem.Hogy tetszik?

2014. január 27., hétfő

Romantikus könyvjelzök

Vártam nagyon,hogy megmutathassam kicsiny alkotásaimat.
Szerintem magukért beszélnek.
A kivitelezési lehetöségek tárháza szinte végtelen,csak a képzelet szabhat határt.
Lesznek még,majd hozom öket. :)




2014. január 26., vasárnap

Bolhapiac


Tegnapi bolhapiac körutunk ismét sikeres volt. :) A képen látható kincsek tértek haza velünk,várva új otthonuk nyújtotta új életüket,potom 3300FT-ért.Ajándék!!!Most nem? :)
Igaz,az örömbe szorul némi üröm is,mert fájó szívvel,de ott kellett hagynunk többek között egy gyönyörü,réges régi madárkalitkát,mert a néni horror árat akart kérni érte,és nem engedett a 21-böl az Istenért sem... :( Így nála maradt még egy fehér gyöngysor,egy kézzel horgolt csipketerítö,egy antik,levél formájú bross,és egy csodaszép,régi kézi tükör is.
Ahogy elnéztem,inkább érezte magát múzeumban,mint piacon.Tíz körömmel ragaszkodott a kínált portékáihoz,és senkinek,semmiböl nem engedett egy árva fillért sem,mint aki csak azért pakolt ki,hogy megmutassa a nagy világnak,milye van.
De sebaj,így is szép dolgokra tettünk szert.

A lámpát ma már kezelésbe is vettem.
Lebontottam az ernyöt a vázról,és nekiálltam kicsit megcsiszolni a lámpatestet,felkészítve ezzel a festésre.Elvileg ezt a lépést ki is hagyhattam volna,mert a festékem alapozó is egyben,de ártani nem árthat.
Ezt követöen jó alaposan megtisztítottam a keletkezett portól,és elkezdtem a festést egy krém színü fafestékkel.
Az elsö réteg száradása után lekentem még egy rétegben,s miután az is teljesen megszáradt,egy 40-es facsiszoló papírral finoman megcsiszolgattam az éleket,kerek részeket,s lett egy gyönyörü shabby chic lámpatestünk.
Ìme a végeredmény:
A lámpaernyö újjászületése egy kicsit idöigényesebb folyamat lesz,de ha elkészültem vele,feltétlenül megmutatom azt is.



2014. január 24., péntek

Angyali szerelem


Az Angyalok...a gyengéim.Szeretem öket,hiszek bennük,melegséggel töltenek el.Rengeteg van már belölük,az egész kicsitöl a nagyobb méretüig,de nem elég....sosem lehet elég!!!Mindegyik más és más.A közös bennük,hogy végtelenül kedvesek és megnyugtató a "jelenlétük".
Tegnap este készítettem négy csodaszép darabot.A fázisokat a fenti kép mutatja.
Keramofixet használtam.Ebböl az anyagból egy fényes,tömör állagú,stramm végeredmény születik,ami nem kényes.A gipsz sem rossz,de porózusabb,ezért nagyon könnyen sérül,s talán festeni sem lehet olyan szépen.
A munkához nem kell egyéb,csak keramofix,víz,és egy kiöntö forma,valamint a kiöntö forma egyenletes megtartásához egy megfelelö méretü cipösdoboz.Persze elöbbire csak akkor van szükség,ha nem szeretnénk fél órán át stabilan tartani a kezünkben,míg megköt. :) Az arányokat ki kell tapasztalni,de nagyjából egy egység vízhez kell 3 egység por.
A szükséges víz mennyiségét úgy a legegyszerübb meghatározni (nehogy túl sokat keverjünk ki,és plusz kiöntö forma hiányában kárba vesszen az anyag) ,hogy a kiönteni kívánt formáinkat egyenként 3/4-ig töltjük vízzel,amit aztán egy pohárba töltünk át.Így jól láthatjuk a víz mennyiségét,és ehhez képest kell 3 megegyezö adag a keramofixböl.
Fél óra elteltetével már nyugodtan ki is szedhetjük a kész szépségeket a formából.
Ha késöbb fel szeretnénk akasztani a munkánkat valahová,ne felejtsünk el a masszába kis akasztót,szalagot,madzagot tenni,amikor még folyékony.
Önmagukban is gyönyörüek,de én még megdolgoztam kicsit öket.
Egyenletesen lefestettem egy krém színü akrillal,és miután megszáradtak,finoman antikoltam öket Antik Réz Metál akrilfestékkel.
Íme a végeredmény:

A végleges formájukat még nem érték el,illetve csak részben.Kettö selyemszalaggal készült,falra akasztható.A másik kettö pedig még rákerül egy-egy barnára pácolt deszkadarabra,és szintén falra akaszthatók lesznek.Majd mutatom a végeredményt.

2014. január 23., csütörtök

Levendula forever




A levendula megszállott imádójaként muszáj megosztanom ezt a receptet,mert tudom,hogy eme vonzalmammal finoman szólva sem vagyok egyedül. :)
Ez a növény engem nem csak a látványával nyügöz le.Bár be kell vallanom,elöször abba szerettem bele,s megjegyzem:nincs a lakásunknak egyetlen helyisége sem,ahol ne lenne belöle.
Magával ragadott az illata,az íze,a felhasználhatóságának széleskörüsége,a szervezetre gyakorolt nyugtató,stresszoldó hatása.Én használom illóolaj,fürdöolaj,sampon,parfüm,illatpárna,és füstölö formában is. <3
Szóval nyár elején eltettem egy üveggel a szárított virágból konyhai célra is,és milyen jól tettem,mert a karácsonyi sütögetös idöszak nagy keresésében,egészen véletlenül bukkantam rá erre a receptre itt.
Persze tudom,nem kifejezetten karácsonyi,téli ízvilág,söt....De van arra szabály,hogy mit süthet az ember télen? :)  Épp az a jó benne,hogy rendhagyó.Meg amikor már kellöen kiörömködtük magunkat a december nyújtotta ünnepi zsongásban,és a könyökünkön jön ki a sok bejgli,zserbó és mézeskalács,akkor ezzel a süteménnyel egy csapásra megidézhetjük a nyarat.
Megfelelö kivitelezésben,rusztikus körítésben nagyon jól mutat,és gasztroajándékként is megállja a helyét.Az elkészítése pofon egyszerü,és nem igényel sok idöt.
A hozzávalók: 30 dkg liszt (Nem vagyok híve a fehérlisztnek,de ez a sütemény sajnos ezt kívánja.)
                    20 dkg vaj
                    10 dkg xilitol (vagy cukor)
                    1 evökanál szárított levendula virág
                     fél citrom reszelt héja
                     csipet só
                     2-3 evökanál jéghideg víz
                     baracklekvár a ragasztáshoz
Elkészítés: A vajat a xilitollal simára keverjük,majd hozzáadjuk a levendulát.Ezután hozzáadjuk a lisztet,a csipet sót és a reszelt citromhéjat is.Az egészet jól összegyúrjuk,és annyi jéghideg vizet teszünk hozzá,hogy összeálljon,és ne morzsálódjon.Folpackba csomagoljuk,és legalább egy órára hütöbe tesszük,de még jobb,ha egy egész éjszakára.Hütés után lisztezett deszkán kinyújtjuk,és tetszöleges formával kiszaggatjuk.Sütöpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk öket,és minden másodiknak kiszúrjuk a közepét.Èn az alsó lapokra sütipecséttel rányomtam a "Lavender" feliratot <3 ,de ugyanezzel a módszerrel névre szólóvá is tehetjük,ha pl ajándékba szánjuk.
175 fokra elömelegített sütöben 10 perc alatt készre sütjük.Kihülés után összeragasztjuk lekvárral.
Ha valaki kedvet kapott hozzá,jó sütögetést! :)

2014. január 22., szerda

Varrós doboz a vintage jegyében

Egy,a pinterest.com-on látott kép inspirált,mikor megálmodtam ezt a kis kör alakú varrós dobozkát,ami akár ékszerek,vagy más apróságok tárolására is alkalmas.Romantikus lelkek fésülködö asztalán abszolút megállja a helyét :)
Mikor elkezdtem,csak azt tudtam,hogy krém színt szeretnék,sötétbarna alappal,amit majd a végén,egy enyhe csiszolással halványan a felszínre hozok.Tudtam,hogy csipke kell,réginek látszó kotta papír,gyöngyök,rózsák,antik fém gomb,fehér toll...Ezek mondjuk elég konkrétan hangzanak,ahhoz képest,hogy úgy kezdtem: "csak azt tudtam..." :) de a kivitelezés menet közben alakult ki bennem.
Nem olyan régen ismerkedtem meg a FIMOair Basic nevü modellezö pasztával,amit a doboz készítése során elsö ízben próbáltam ki.Nagyon egyszerü a használata,csak egy sodrófa kell hozzá és a fantáziánk.Nem kell kisütni,és egyebek.Egyszerüen a levegön szárad meg,a készített tárgy méretétöl,vastagságától függöen 24 órán belül.
Szóval,amikor már majdnem kész volt a doboz teteje,úgy éreztem,valami még kell.Ekkor jött az ötlet,hogy kinyújtok egy kis darab modellezö pasztát,amibe a sodrófa segítségével szépen belehengergettem egy csipke terítöt,és ezzel meg is volt a minta.Ráigazgattam a doboz tetejére,mint egy ott felejtett kis terítöt,ráncokkal...ahogy kell.Mivel ez elég kis darab volt,reggelre már meg is kötött,úgyhogy antik réz akrillal finoman meg is festhettem.
Egy ideje próbálok beszerezni régi,megsárgult kotta lapokat.Nagyon magával ragad a hangulat,amit árasztanak.
A beszerzést illetöen eddig még nem volt szerencsém,úgyhogy csaltam kicsit.Kinyomtattam néhányat az internetröl,majd egy fözet kávéba mártottam röviden.Aztán rátettem öket egy nagyobb darab sütöpapírra,és pár perc után nekik estem hajszárítóval.Ettöl még gyürött,göröngyös hatásuk is lett,hogy a kávé okozta illatról meg már ne is beszéljek.
A párna,ami köré minden más épült,szintén saját müvem,a tetején lévö csipkét is bele értve.