Ezekkel a kincsekkel tértünk haza most szombaton.
Pont egy ilyen füles kosarat vizualizáltam magamnak a megelözö napokban, mert bizony konkrét tervem van vele. (...azon kívül persze, hogy ö is, a fedeles kosár is, és a tálca is új színt fognak kapni...)
Az angyalka úgy tökéletes, ahogy van... igazi, idö koptatta rozsda van rajta. A hátuljában van egy csavaros menet, és a férjem tanácsára vettünk hozzá a barkácsáruházban egy "menetes vas pálcát" (nem tudom, mi a hivatalos neve) , amit csak fehérre kell festeni, rácsavarni az angyalkát, és máris kész a leszúrható virág, vagy kerti dísz.
A csipkeszalag pedig igazi kézimunka, és nagyon régi. Annyira örülök neki, mert igazán ritkán lehet efféle kincsre bukkanni... sajnos egyre ritkábban.
A tálca kapcsán kicsit dühös vagyok magamra, mert volt még kettö...Igaz, nem ilyen szép, faragottak, hanem egyszerübbek, de szépek. Bár nekünk ez az egy böven elég, mégis megbántam, hogy a másik kettöt nem hoztuk el, mert valaki másnak biztosan örömet szerezhettem volna velük, szépen átalakítva. Hát...késö bánat, eb gondolat. De talán még legközelebb is ott lesznek, ha szerencsém van, és akkor lecsapok rájuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése