Kilincspárnák 2.

Ezek a kilincspárnák nem most készültek. Akik követik a Facebook-os oldalam, már láthatták öket, de ide akkoriban nem volt idöm feltenni, ezért most bepótolom...

Az angyalkás  párnácska Anyukám személyében talált gazdára, mert rabul ejtette. :) 

Azt hiszem, ideje lenne megint keresztszemeznem...Gyönyörü mintákat gyüjtöttem be az utóbbi idöben, és a nem rég megérkezett Nina fonalak is úgy hívogatnak már...

Minden jó, ha a vége jó ...

Tegnap este izgatottan feküdtem le, mert ma, egy viszonylag nagy bolhapiacra készültünk a kis családommal. Éjjel kétségeim támadtak a programunkat illetöen, mert félelmetes, orkán erejü szél tombolt odakint, és szakadt az esö...

Reggelre már jobb volt, a szél is jelentösen mérséklödött, tehát neki vághattunk... Hurráá!

Öszintén mondom, rég tapasztalt gyermeki izgatottság, türelmetlenség feszített belülröl ahogy a piactér felé tartottunk. Már magam elé vizualizáltam mindenféle csodaszép dolgot, és reméltem, jó kis kincsekre bukkanunk, mint nyáron...

Háááát, a valóság ehhez képest elég mellbevágó volt: a tér tök üres, 5 darab árus szétszórva a nagy végtelenben, csupa hasztalan ócskaság, rozsdás szerszámok, müszaki cikkek, néhány kopott ruha, elhordott cipö, semmi nekem való... Pedig legutóbb mennyire csodás volt ez a piac. De gondolom, most az éjszakai zord idö sok árus kedvét elvette attól, hogy kijöjjön. Kár, mert tényleg szép (abnormális) idö lett, plusz 15 fokkal.

Nagyon csalódott voltam. Olyan rég voltam már piacozni, és most is meghiúsult.

De az IKEA-ban sikerült vígaszt találnom, nagyon issssss!! És hát minden jó, ha a vége jó! Nem?

Nálunk a Karácsony...

Ez is, -mint az elkövetkezö jó néhány bejegyzés- visszatekintés...Sokatoknak már elég volt a karácsonyból így január elejére. Talán már a fát is leszedtétek ma, vízkereszt napján (én még lubickolok kicsit a karácsonyi fények meghitt melegében) , s gözerövel a tavaszra, húsvétra készültök...( na jó bevallom, én is, de még a fenyöfa mellett ) 

A karácsonyi láz tehát már elmúlt, megültük az ünnepet, de azért megmutatom Nektek, milyen volt a hangulat nálunk...Természetesen minden a két kezem müve.

 Az ajtón ez a koszorú fogadta a hozzánk érkezöket.

Rögtönzött gyertyatál, melynek éke a bolhapiacon talált gyönyörü angyalka. Aki ismer tudja, hogy az angyalok a gyengéim.

A nappali ajtaján..... A díszre egy helyi shabby chic boltban akadtam...imádom!

 A komód.

Régi vágyam volt egy ilyen házikó. December elején a férjem meglepett vele.

Szerintetek feltétlenül karácsonyi? Nem nagyon szeretném elpakolni, s egy évet várni, hogy újra lássam...

 Az elmaradhatatlan mézeskalács, ami nélkül nem múlhat el karácsony. A kivül lógó mézeskalácsok élete nem volt hosszúnak mondható. A kutyánk a második éjjelen eltüntette...

 Az adventi "koszorúnk".

Megvalósult álom. Pinteresten láttam valami hasonlót, egyszerübb változatban, hát megalkottam a magamét.

Koszorú a kanapé felett.

Örökzöld színfolt egy szószkiöntöbe.

Már nem kívánhatok Boldog Karácsonyt, de szívböl remélem, Mindenkinek az volt békességben, szeretetben!

Új év,újra itt...

Tavaly szeptember...Ekkor jelentkeztem utoljára itt a blogon. Jó idöre háttérbe szorult az írás, csak a facebook oldalamon jelentek meg az apró kis szösszeneteim az elmúlt hónapokban. Akik ott követnek, tudják, voltam...csak ritkábban. :)
Csodálatos mentségem van, a legcsodálatosabb, amit el lehet képzelni! Október elsején megszületett a mi kicsi tündérkénk, Zorka.

Az idömet azóta természetesen föleg neki szentelem, de mivel egy tüneményes, nyugodt babácska és már elmúlt 3 hónapos, lassan újra tudok egy kis idöt áldozni a szenvedélyemnek is. Most nem haladósan, csak amolyan ráérösen, anyukásan. Nagyra értékelek minden aprócska lopott idöt, amit az alkotásnak szentelhetek, mert kikapcsol és energiával tölt fel.
Az új évre megfogadtam, hogy ismét gondozásba veszem a blogomat, hisz ez is a részem, így ahogy lehetöségem és idöm lesz, folyamatosan jelentkezni fogok bejegyzésekkel. Most szeretném majd szépen sorban az elmúlt idöszakot elétek tárni, mert azért szeptember óta készült és történt is ez meg az... :)

Kívánok Mindenkinek egészségben, szeretetben, békességben eltöltött, eredményekben és sikerekben gazdag boldog Új Esztendöt!
Szeretettel: Szandra

Baby tütü és shabby stílusú fejpántocska

Írni nagyon nincs is mit róluk, a képek magukért beszélnek... Az elkészítésük minden pillanata öröm volt! Már csak a kis hercegnöre várnak, aki meg lesz bennük örökítve... :)

A kosár

A bolhapiacon vásárolt kosár is betöltötte már tervezett szerepét.
Lefestettem, ültettem bele néhány növényt, és felruháztam pár öszies kiegészítövel, hogy elfoglalhassa helyét a bejárati ajtónk elött.
A növények jellege miatt könnyen válik majd belöle téli dekoráció, csak a kiegészítöket kell lecserélni.

Íme a tálca...

Nem bírtam magammal...Annyira vártam, hogy felöltse a megálmodott külsöt, hogy még a beszerzés napján, késö estébe nyúlóan lefestettem.
Elöször kapott egy dió színü pácot, és miután az megszáradt, jött a szokásos Annie Sloan Old White szín.
A faragott motívum belsö íveinek lefestése eléggé aprólékos munka volt, de azért kivitelezhetö :)
Aztán megcsiszolgattam az éleket, és nagyon óvatosan kontrasztosabbá tettem egy kis sötét színü wax-szal.
Én nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel, épp olyan lett, amilyennek megálmodtam.
Funkcióját tekintve nem biztos, hogy mindig tea / kávé kerül rá...mert bizony el tudom képzelni néhány gyönyörü, kopott fehér kovácsoltvas gyertyatartó társaságában is egy borongós öszi napon.