Hétvégi bolhapiac

Szombaton megvolt a várva várt két napos,naaagy bolhapiac.
Megér egy bejegyzést,annyi biztos,de sajnos nem abban az értelemben,ahogy azt reméltem.
Nagynak nagy volt,de....ahhh....Kudarc,katasztrófa,vicc...
Ahogy odaértünk annyira megörültem.Több száz méteres körzetben nem találtunk parkoló helyet,amit jó jelnek vettem.Mire végre lerakhattuk valahol a kocsit,izgatottan siettünk a helyszínre,nehogy lemaradjunk valamiröl.Láttuk,hogy rengetegen voltak árusok is,vevök is.A képlet: 30% kajálda,sütöde,büfé ; 60% török árus,giccses,ronda,messziröl büzlö "új" cuccokkal...többnyire csiricsáré ruhák és kacatok ; 10% volt csupán a valódi,régi dolgokat áruló eladó,de ök meg valamit beszedhettek,mert nevetséges esetekbe botlottunk.
Elsö: Ez még nem olyan erös.Nagyon tetszenek nekem a régi Twinings fém teásdobozkák.Nagy örömömre találtunk egy szép példányt,megkérdeztük hát,hogy mennyi?850 Ft...(Még kb. 200ft és a boltban teával együtt megveszem...Egyszer az is régi lesz...) Mondtuk neki,hogy legyen 450ft.Be is volt nyomódva,szóval....Hát neeeem,mit képzelünk,ö mégis mit vegyen 450ft-ból?!?!?!Hangzott a felháborodott válasz.Akkor vegyen valamit a semmiböl,tovább álltunk.
Második: Megtetszett a férjemnek és nekem is egy üvegcse,szép tetövel...6000ft-ot szeretett volna érte az eladó!Háhhh! :) Utánunk jött,hogy legyen 3600ft,de öszintén...egy üvegért?!Neeem....
Harmadik: Ez a kedvencem.Végre,végreeee találtam egy szép régi kulcsot a tervezett képemhez.Ott pihent egy dobozban néhány társával együtt.Megkérdeztük gyorsan,mennyi?2400ft...Mi?????Erre az eladó felháborodva közölte,hogy mi miii???Hát ha kihívja a lakatost,az is legalább 6000ft!Néztünk hülyén ahányan voltunk!Egy másik néni a férjemmel egyszerre kérdezett vissza,hogy hol itt az összefüggés?A válasz: üres tekintet...
Az a kulcs már szemétre való volna,hisz semmit nem nyit,semmire sem jó.Csak azért van még értéke,mert vannak hozzám hasonló emberek (sokan),akiknek ez szép,és hajlandóak pénzt adni érte,hogy dekorációként tovább "éljen". Nem egy antik,különleges korból való kulcs volt,csak egy régi,picit kopott,picit rozsdás kapu kulcs...Szóval a pofátlanságnak is vannak határai.
Három spulni cérnán kívül semmit,de semmit nem vettünk,az viszont legalább megérte.
Így esett hát,hogy nem tudok haladni az én kis lámpabúrámmal,mert kifogytam az alkalmas csipkékböl,és sajnos hiába reméltem,nem jutottam újabbakhoz.
Viszont akkor most már megmutatom így,a maga kis félkész valójában,aztán egyszer csak elkészül.

Tanulság: a kevesebb néha több.Maradunk a mi piciny kis piacunknál,ami negyed akkora,mint a fent említett,de százszor több kincset rejt,és barátságos.