Transzferált konyharuha

A kihívás negyedik napja van ma. 

Nagyon régóta izgatja a fantáziámat a transzfer technika, de csak nem olyan régen kezdtem el vele közelebbröl is megismerkedni. Konkrétan vért izzadtam, mire valami sikerélményem lett. Ott kezdödött, hogy a férjem karácsonyra meglepett egy lézersugaras nyomtatóval, mert hát tudjuk, ez kell hozzá. Napokon keresztül gyerekként örömködtem, valahányszor az ajándékomra pillantottam, és alig vártam, hogy végre kipróbálhassam élesben. Hát eljött a pillanat...levendula illóolaj, fültisztító pálcika, kiskanál, textil, a kinyomtatott minta, minden elökészítve...Csinálom szépen, ahogy elméletben már mindenféle internetes oldalakról elsajátítottam....fejemben dobpergés, mikor veszem le az anyagról a papírt, és mit látok?!?! SEMMIT!!!

Hát én teljesen lelki beteg lettem, hogy most akkor feleslegesen kaptam a nyomtatót, és egyáltalán, meg egyébként is....

A facebook-os transzfer csoportban készségesen osztotta meg velem mindenki a saját tapasztalatait, mikor elsírtam a bánatom....Ezúton is köszönöm nekik! Kipróbáltam az itthon fellelhetö összes létezö illóolajat, úgy a drágább, tiszta növényit, mint az olcsót...körömlakklemosót, a híres Almawin-t, mindent....de semmi nem hozott eredményt. Utolsó reménysugárként hozott a férjem az egyik barkácsáruházból acetont, és "Háááááállllllleeeeeelujáááá!!!" végre mükdött. Igaz, hogy nem olyan eröteljesen, hanem kicsit halványabban, mint másoknak, de nekem ez még direkt tetszik is.

A sikeren felbuzdulva akkor gyorsan készítettem két nyuszis szívecskét, amit a facebookon már láthattak azok, akik követik az oldalam.

Ez a nyuszi azóta már nagyon felkapott, kedvelt kis minta lett a transzfer funok köreiben, ezerféle kivitelben láttam, úgyhogy sokatok számára ismerös lehet.

Most pedig egy Ikea-s konyharuhára költözött a híres kis nyulacska, és öltött ezzel húsvéti külsöt.

Ezt hoztam Nektek mára.

Legyen szép estétek!